Hogyan kezelik ma Magyarországon a hepatitis C vírussal fertőzött betegeket?

A hepatitis-C vírussal fertőzöttek kezelésére többféle direkt vírusszaporodást gátló gyógyszeres lehetőség áll rendelkezésre. Hogy melyik terápiát alkalmazzák, az számos szemponttól függ: 

• első kezelésről van-e szó vagy korábbi sikertelen terápia folytatása
• a májbetegség stádiuma,
• a betegség aktivitása,
• a kezelés sikerességének várható esélye,
• valamint egyéb speciális szempontokat is figyelembe vesznek. 

A legújabb direkt antivirális szereken alapuló interferonmentes terápia igen költséges, a finanszírozási lehetőségek korlátozottak, ezért az új szerekkel történő kezeléshez való hozzáférés szabályozott formában történik.

A betegek kivizsgálása és kezelése minden esetben egységes szakmai szempontok alapján valósul meg a Hepatológiai centrumokban. A kezelés iránti kérelmeket a Hepatitis Terápiás Bizottság bírálja el. A kezelések engedélyezésére és követésére, a várólista adminisztrálására országos internet alapú adatbázist hoztak létre a szakmai szervezetek. Ez a Hepatitis Regiszter (HepReg  www.hepreg.hu).

A Hepatitis Regiszter főbb funkciói: a kezelésre szoruló betegek országos nyilvántartása, a kezelés iránti kérelmek fogadása, engedélyezett kezelések nyilvántartása, prioritási index kiszámítása, kezelési ajánlás és finanszírozási algoritmus közzététele.

A diagnózis felállítása után a betegek várólistára kerülnek. Ennek oka, hogy kevesebb pénz áll rendelkezésre a gyógyszerek társadalombiztosító általi finanszírozására, mint amennyire szakmailag szükség lenne. A várólistán való besorolás az úgynevezett „prioritási index” alapján történik, amely a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is, ezek alapján pedig a legrászorultabbak kapják először a kezelést.

A kezelési sorrend hazánkban rendszerint a következő:

• A korábban még nem kezeltek terápiájában az interferon-ribavirin kettős kombináció az első választandó kezelés.
• A prioritási index alapján egyre több, a korábbi kezelésekre nem reagáló beteg számára hozzáférhető a kizárólag új típusú direkt vírusellenes szereken (DAA) alapuló interferonmentes gyógyszerkombináció, amellyel 90% feletti arányban érhető el vírusmentesség. Szakmai szempontok alapján a hatékonyság és biztonságosság alapján az interferonmentes kezelés a preferált terápia, a hozzáférést a finanszírozási lehetőségek korlátozzák.

A kezelés során meghatározott időközönként, általában 4, 8, 12, 24, 28, 72 hetenként elvégzik a beteg véréből a HCV-RNS kimutatását, ezen eredményektől függ a kezelés további folytatása, illetve a kezelésre adott válasz megítélése.

A kezelés alatt életbe léphet az úgynevezett stop szabály is, ami a kezelés tervezettnél hamarabbi befejezését jelentheti nem megfelelő hatékonyság (vírusválasz) esetén. Erre, a mellékhatások megszüntetése és a gyógyszerekkel szembeni ellenálló képesség (gyógyszer-rezisztencia) kialakulásának megelőzésére és költséghatékonysági szempontokból van szükség.

Gyógyultnak tekinthető az a beteg, akinek a kezelés befejezését követően nem mutatható ki a hepatitis vírus RNS-e (HCV RNS) a vérében. Bizonyos esetekben a vírus újra megjelenhet, aktiválódhat. Ezt hívják relapszusnak és ekkor újabb kezelésre lehet szükség. Ezért a kezelés befejezése után is szükség van folyamatos kontrollvizsgálatokra.

A kezelés során a fentiek mellett az orvosnak fokozott figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógyszerkölcsönhatásokra és a gyógyszer-rezisztencia lehetőségére. A betegek egy részénél előfordulhat, hogy a mellékhatások miatt a tervezettnél hamarabb kell leállítani a kezelést.

 

Dr. Földi Ildikó, Dr. Árki Ildikó

Felhasznált szakirodalom: Dr. Nemesánszky Elemér - Dr. Werling Klára: Fertőző májgyulladások, A megelőzés és a kezelés lehetőségei. SpringMed 2006 Hunyady B, Gerlei Zs, Gervain J, et al. Hepatitis C-vírus-fertőzés: diagnosztika, antivirális terápia, kezelés utáni gondozás. Magyar konszenzusajánlás. Orvosi Hetilap, 2015;156(Suppl 1):3–23.