Cselekvésre fel! – Elérhetőek az interferon-mentes terápiák

A hírt Dr. Werling Klára, a Vírusos Májbetegek országos Egyesületé­nek elnöke hazánkban már az érin­tetteknek is bejelentette. Óriási volt az ünneplés, hiszen a betegeknek a kényelmet biztosító bevételi lehető­ség mellett nem kell szembe nézniük azzal, hogy gyógyulásukért cserébe gyakorlatilag tönkremennek testi­leg és lelkileg.

A legkorszerűbb kezelések ugyanak­kor drágák - és bár a gyógyszercégek hazánkban is olyan mértékben levitték ezek árát, hogy az OEP 2016-ig vállal­hatta havi 100 beteg interferon-mentes gyógyszeres kezelését - a világ vala­mennyi országában nemzeti stratégiát sürgetnek a szakértők, és a kezelés prioritásainak meghatározása volt az idei nemzetközi kongresszus egyik legforróbb témája.

Az Akadémiai Kiadó nota.napivizit.hu nevű, orvosoknak szóló egészségügyi portálnak ez év április 18-án Dr. Makara Mihály így nyilatkozott a témában:

„Év végén törzskönyveztek Európá­ban két új kombinációt; az egyik három hatóanyagból áll: proteáz gátlót és a polimeráz enzimet két helyen blokkoló, NS5A és NS5B gátló hatóanyagot tartalmaz, nevük: paritaprevir (ABT- 450), ombitasvir és dasabuvir.

A másik kombináció szofoszbuvirból és ledipasvirből áll, és Amerikában alig drágább, mint a szofoszbuvir önmagában, Magyar­országon a támogatási rendszerbe nyáron kerülnek be ezek a kombináci­ók, de aki állapotát tekintve már nem várhat addig, az megkapja a kezelést egyedi méltányossággal. Jelenleg ha­vonta 20-30-50, a közeljövőben pedig 100 engedélyt kaphatnak a szakorvo­sok azok számára, akiknek állapotuk nagyon súlyos, és kizárólag ezekkel a legkorszerűbb terápiákkal van esélyük a gyógyulásra,”

Korszerűsített prioritási index

Az Interjúból kiderül továbbá, hogy elsőként az F3, F4-es állapotú, szö­vődményveszéllyel rendelkező betegek kapják meg az interferon-mentes keze­lést - az ő számuk hazánkban 1200­-1300 fő jelenleg (a felismert betegeket tekintve), de az F1, F2-es stádiumú be­tegek is szerepelnek a prioritási listán, és amennyiben állapotuk rosszabbo­dik, előrébb kerülnek. A 2016-ig tartó OEP vállalásban annak lehetősége is benne van, hogy a legsúlyosabb be­tegek meggyógyítása után a kevésbé rossz állapotú páciensek is sorra kerülnek. Addig őket a régi kettes kombiná­cióval próbálják meggyógyítani, és ha azzal nem sikerül, akkor onnantól - va­lószínűleg - a legkorszerűbb terápiáért „állnak majd sorba”.

A mostanáig modernnek számító hármas kombi­nációs interferonos terápia tehát lehet, hogy eltűnik a terápiás palettáról, kivéve talán azoknál a pácienseknél, akiknek a kétkomponensű régi kombinációs kezeléssel csak „egy pici” hiányzott a gyógyuláshoz. A prioritási indexen módosul a stop-szabály - előbb leál­lítják az interferonos terápiát, ha fennáll az esélye, hogy nem fog gyógyulást hozni. Szeptemberre minden kikristá­lyosodik.

Visszatérve Bécsbe

A HCV-terápia aktuális, nemzet­gazdaságot is érintő kérdései és a stigmatizáció felszámolása iránti igény mellett azért is össztársadalmi prob­léma, mert a betegség fertőző, és az érintettek 75%-a nem is tudja magáról, hogy beteg. Ez egyrészt veszélyt jelent mások számára, másrészt a fel nem is­mert érintett nem kaphatja meg időben a szükséges kezelést.

Az EASL-konferencia platina fokozatú támogatói a legkorszerűbb HCV-terápiákat fejlesztő cégek voltak, amelyek közül két vállalat gyógyszerei képezik itthon is az interferon-mentes terápiás palettát. Az egyik reggeli szimpózium korai kezdete ellenére is rendkívül népszerű volt, hiszen olyan fontos témát jártak körbe a nemzetközi szaktekintélyek, mint hogy vajon mi szükséges a HCV-vírus felszámolá­sáért folytatott küzdelemben a valódi áttöréshez.

Szélesebb körben

„Az új készítményekkel olyan fegyver került a gyógyítók kezébe, amellyel valóban hatékonnyá válhat a HCV elleni küzdelem. A korábbi terápiákat elsősorban azoknál a betegeknél alkalmazhattuk, akiknél a legnagyobb volt a súlyos májkárosodás rizikója, így kevésbé volt lehetséges a HCV prevalenciájának és incidenciájának csökkentése. Az új terápiás lehető­séggel azonban ezek a szempontok is elérhető közelségbe kerültek, jelentős lépést tehetünk a HCV-mentes jövő felé” - tájékoztattak a szimpóziumon. Ezekről a lehetősé­gekről kérdeztük prof. dr. Michael Manns-t, a Hannoveri Orvosi Egye­tem Gasztroenterológiai, Endokrinoló­giai és Hepatológiai tanszékének ve­zetőjét, aki az EASL-kongresszuson a "Felszólítás a cselekvésre - mi szükséges a HCV-vírus felszámolá­sáért folytatott küzdelemben a valódi áttöréshez?” nevű szimpózium ülésel­nökeként szerepelt.

Melyek jelenleg a HCV-ellenes küzde­lem legfontosabb feladatai?

• Mindenekelőtt fontos a prioritások meghatározása, hiszen a rendelke­zésre álló források limitáltak, valamint arra kell koncentrálnunk, hogy meg­akadályozzunk a betegeknél a súlyos májkárosodás kialakulását. Azokat a társadalmi csoportokat kell elsősorban céloznunk, amelyekben a legnagyobb a fertőzésveszély, például a kábító­szer függőket, akik egyszerre többen használnak egyetlen, a kábítószer beadásához szükséges eszközt. Arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy például a börtönökben elkerülhetővé váljon az újrafertőződés.

Milyen trendek vannak a HCV elleni küzdelemben és milyen prioritások mentén lehet bevezetni az új terápiát?

• Elsősorban azon kell dolgoznunk, hogy elérjük a leginkább veszélyeztetett populációkat és radikálisan csökkent­sük a betegségben érintettek számát. Ehhez hatékony szűrőprogramok is szükségesek.

Milyen szerepet játszhatnak a be­tegség elleni küzdelemben a nemzeti szűrőprogramok?

• Ezek nélkül nem lehet eredményesen felvenni a küzdelmet a betegség ellen. Csak átfogó ellenőrzéssel biztosítható a korai diagnózis és az időben megkez­dett kezelés az érintettek számára.

Véleménye szerint mikorra várható áttörés a betegség felszámolásában?

• Nehéz pontos választ adni. Fontos látni, hogy önmagában a hatékony terápia nem elegendő fegyver. Csak akkor lehet sikeres a küzdelem, ha jól működő, a megelőzést és a korai felismerést lehetővé tevő programok vannak, mint például Franciaország­ban, ahol 2015-re jelentősen csökkent a betegségben érintettek száma. Ugyanakkor Oroszországban még min­dig rohamosan terjed a fertőzés, több százezer embert kell kezelni. Indiában és Kínában pedig még fogalmunk sincs, hogy hány ember lehet érintett.

Melyek az újdonságnak számító készítmények legfontosabb terápiás előnyei?

• Elsősorban az, hogy széles körben alkalmazható. A készítmény mögött álló, nagy betegszámú klinikai vizsgála­tok eredményei ezt pontosan alátá­masztják. Példának okáért csökkent veseműködésű betegeknél is haté­konyan alkalmazható. Emellett fontos, hogy nem csak hatékony, de nagyon biztonságos készítményről van szó.

(Radnai Anna – Orvosok Lapja 2015/05)