A HCV-fertőzés diagnosztikája
A HCV a hepatitis C vírus hordozói sokszor tünetmentesek, nem tudják, hogy fertőzöttek. Ezért is lenne szükség a szűréseken való részvételre legfőképp a veszélyeztetett csoportoknak. Kik a veszélyeztetettek? Hogyan zajlik a szűrés? Cikkünkből kiderül.
A hepatitis C vírust 1989-ben fedezték fel és 1992 óta szűrik a vér- és vérkészítményeket. [2, 3] Első lépésben a vírus ellenes ellenanyag kerül kimutatásra. Ennek a meghatározása történik a HCV fertőzés gyanúja esetén és a szűrővizsgálatokon is. Anti-HCV ozitivitása után történik a direkt vírus kimutatás, az úgynevezett PCR vizsgálat. Amennyiben mindkettő pozitív, akkor beszélhetünk hepatitisz C vírusfertőzésről. Ez után következik a májbetegség igazolása, melyet a májenzimek mellett régebben májbiopsziával végeztek. Napjainkban erre szolgál a FibroScan vizsgálat, mely nem fájdalmas és a beteg számára igen kényelmes., a máj rugalmassága alapján megállapítja a kötőszövet átépülés fokát. Vérből mért biomarkerekkel szintén lehetséges a májkárosodás fokának megállapítása, de ezek önállóan történő alkalmazása a mindennapi gyakorlatban még nem terjedt el. A képalkotó vizsgálatok (hasi UH, CT, MRI) a májbetegség előrehaladottságával járó szövődmények megítélésében fontosak.
A korai diagnózist legtöbbször megnehezíti az, hogy a tünetmentesség miatt az érintett személyek többsége nem fordul orvoshoz, az időben távolabbi diagnózis felállítása ugyanakkor leszűkíti a kezelési lehetőségeket. A krónikus fertőzések jellemzően hosszú-hosszú éveken át tünetmentesek,[6] az orvosok legtöbbször májfunkciós tesztek vagy fokozott kockázatú személyek rutin vizsgálata során fedezik fel. A teszt nem tesz különbséget az akut és a krónikus fertőzés között.[7]
Hol zajlik a vizsgálat?
Akiknek a laborleleteiben májenzim emelkedés van, esetleg a HCV fertőzéssel kapcsolatban a rizikócsoportokba tartoznak, azoknak a családorvos végezheti el az anti-HCV tesztet. Ennek pozitivitása esetén a beteget hepatológiai centrumba küldi, ahol megtörténik a direkt vírus kimutatás. Magyarországon 33 hepatológiai centrum van. Az antivirális kezeléshez szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok erre kijelölt laboratóriumban, egységes módszer használatával zajlik.
Akik nem tartoznak a fenti csoportokhoz, de szeretnék megvizsgáltatni magukat HCV fertőzésre, azok szűrőprogramokon tudnak részt venni vagy szűrőpontokon tudják megvizsgáltatni magukat.
Támogatott-e a vizsgálat?
A vizsgálatok finanszírozása egyrészt OEP keretből, másrészt a gyógyszergyártókkal vagy (és forgalmazókkal) kötött szerződések útján történik – de természetesen adott a lehetőség a vizsgálatok elvégzésére a beteg saját költségére is.
Forrás:
- Hepatitis C-vírus-fertőzés: diagnosztika, antivirális terápia, kezelés utáni gondozás, Magyar konszenzusajánlás
- Gervain J. A krónikus C vírushepatitis diagnosztikája. Magyar Belorvosi Arch, 2001;54:156-6
- Hunyady B, Gerlei Zs, Gervain J, et al. Hepatitis C-vírus-fertőzés: diagnosztika, antivirális terápia, kezelés utáni gondozás. Magyar konszenzusajánlás. Orvosi Hetilap, 2015;156(Suppl 1):3–23
- Wilkins, T, Malcolm, JK, Raina, D, Schade, RR (2010. június 1.). „Hepatitis C: diagnosis and treatment.”. American family physician 81 (11), 1351–7. o.
- Ozaras, R, Tahan, V (2009. április 1.). „Acute hepatitis C: prevention and treatment.”. Expert review of anti-infective therapy 7 (3), 351–61. o.
- Chronic Hepatitis C Virus Advances in Treatment, Promise for the Future.. Springer Verlag, 103–104. o
- Alter, MJ (2007. május 7.). „Epidemiology of hepatitis C virus infection.”. World journal of gastroenterology : WJG 13 (17), 2436–41. o
